Történnek dolgok az életünkben,amikor úgy érezzük, egy kicsit sokat kapunk.
Sok a tanulnivaló.
Mert dolgok nem történnek véletlenül.
Mi magunk hívjuk be őket.
Amikor épp betalál egy mondat. Amikor még hetek múlva is ott sajog egy megjegyzés.
Akkor elkezdesz gondolkodni... Ez most rólam szól , vagy rólad?
Ha fáj, akkor rólad is,nem csupán a másikról.
De mindketten benne vagytok. Ki-ki érdemei szerint... :)
A tanulnivaló sosem egyszerű. Hetek, hónapok, évek kellenek, hogy egy -egy negatív minta eltűnjön vagy legalábbis halványodjon egy kicsit legalább.
Azok az emberek fognak bántani érte,akik még el sem indultak. Akik még csak fel sem ismerték,hogy mi lehet,ami nem visz előre.
Könnyebb a másiknak megmondani a tutit,mint magunknak.
Lehet takarózni ezzel,azzal,amazzal. De csak egy darabig. Egy idő után
vagy elindítjuk mi magunk a változást, vagy érkezik egy nagy pofon.
De még a pofon után sem egyszerű felismerni, hogy mit lehetne és hogy lehetne másképp.
Már ha túléltük a pofont. Van,akinek ez végzetes.
De egy dolgot sosem szabad elfogadni.
Ha valaki azt mondja, hogy azért bántalak,mert szeretlek.
És Te se bántsd magadat. Szeresd;feltétel nélkül!
És mástól se érd be kevesebbel.
És ne higgy annak,aki mást mond....
mert A SZERETET nem fáj.....
