Amint kiléptünk a házból a nyári délután álmos hangulata egyszerre tovatűnt.
Egy kétségbeesett feketerigó, igencsak toll híjasan vészjóslóan csipogott a bokor tövében.
Karjainkba vettük, bár olyan aprócska volt, hogy még a tenyerünkben is bőven elfért.
A legnagyobb természetességgel nyitotta nagyra a csőrét, és fogadta el a felkínált falatokat, meztelen csigát, kukacokat, amit nagy hirtelenjében az udvaron találtunk.
Felfedeztük a fészket a fenyőfa ágai között, és a család most egy létra után kutatott, hogy újra az övéi közé helyezhessük a kis árvát.
Meglett a létra, és hamarosan újra fészekbe került az apróság.
Alig telt bele azonban néhány perc, újra kint volt a fészekből a kis énekespalánta.
Sőt,nem is egy, most már hárman landoltak a virágoskertben a fészekből.
Újabb létrázás, és a madarak a fészekben.
Csakhogy ismét nem tartott sokáig a nyugalom.
Először arra gondoltunk,hogy talán van egy kis komisz madár a fészekben,aki kilökdösi a testvéreit.
De aztán egyszer csak jött a felismerés, hiszen nem lökdösi őket senki.
Egyszerű a magyarázat. Repülni tanulnak.
Próbálják, újra és újra.Lankadatlanul.
Most már nem próbálkoztunk visszatenni őket, de nem nagyon tudtunk mit kezdeni a helyzettel.
Enni adtunk mindnek, egy kis fészket is készítettünk, de ők nem értékelték az igyekezetet.
Tették,ami a dolguk. Újra és újra.
Mosolyogtató volt, ahogy a párom repülni tanította a kis apróságokat.Mivel megmutatni nem tudta nekik, így feldobta őket óvatosan, hátha egyszer csak elkapják a kedvező szelet.
De hiába minden emberi igyekezet.
Tudomásul kell venni, hogy a természet rendjébe nem avatkozhat az ember.
És ez egy igencsak egyértelmű lecke volt.
Hagytuk őket, hadd tanulják a tanulnivalót. Először csak messziről figyeltük, aztán magukra hagytuk őket.
A délután során aztán megtaláltuk az egyik kismadarat, vesztére találkozott a kutyával.
De nem tehettünk semmit. Hagynunk kellett,hogy a dolgok a maguk útját járják.
Vajon mi hagyjuk a saját gyerekeinknek,hogy megtanulják a maguk leckéit?
És mi magunk vajon olyan elszántsággal tanuljuk-e a sajátunkat,ahogy a madarak tették ??!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése