De nem kell hozzá más, csupán Te magad na és az érzés.
Rabul ejt,minden ecsetvonás egy új szín, közelebb visz a boldogsághoz.
Amikor először találkoztok, még nem tudod milyen is valójában. Csupán tetszik.
Nem látsz bele, nem tudod, hogy működik bizonyos helyzetekben, mire hogy reagál, melyik színnel a legigazibb.
Aztán jön az ismerkedés, ami mindig izgalmas. Minden találkozással egy kicsit közelebb kerültök.
Már láttad az egyik arcát, majd a másikat, és még többet, még többet.
Ha bánatos vagy, csak belemerülsz. És már az első perc után jobban vagy.
Örömöt hoz. Amikor boldog vagy, akkor még csodálatosabb a találkozás, mert látszik, hogy találkozott a Te boldogságoddal ,és még szebb lesz általa.
Viharok dúlhatnak körülötted, ha együtt lehettek, az mindkettőtöknek jó.
Kifejeződik a szépség, Neked pedig béke költözik a lelkedbe.
A készülődés, belemerülés, elengedés.
Egészen addig,amíg csak alakul, izzik a vágy, a szenvedély. Teljes szívedet adod oda.
Hogy aztán amikor már nem nőhet tovább,amikor kész, elengedd, megválj tőle.
De ha jól csinálod, ez is lehet öröm.
Mert minden csak addig a Tied,amíg részt veszel benne.
Ha már nincs tovább,el kell engedni.
A boldogsággal a szívedben, hogy belőled született, alakult.
De már másé, az ő örömére...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése